Facebook

A Hajagról röviden

A Hajag földrajza:


A Hajag hegycsoportja a Bakony-hegység Öreg- Bakony kistájának része. A Hajag hegyvonulatának mészköve a földtörténeti középkor tengereiben keletkezett. Északon a Gerence-völgyig húzódik, délen a 8- as főközlekedési út magába foglaló Veszprém- devecseri törésvonalig tart. Nyugatról a Gella- patak völgye, keletről a Hárskúti- medence határolja. A nyugati oldalon hatalmas sziklalépcsők szakítják meg a lejtőt, melyek alsó szakaszán gyakoriak a kőfolyások. A lejtőkbe mély völgyek vágódnak be. Legérdekesebb a Rend-kő mészkő sziklaalakzata. Oldalában található a Törkű- lik barlang. A Hajag klímája zord, tömbjét ősidők óta erdő borítja. A Bakony alig bolygatott erdőrengetegének része. Lakott területektől, utaktól távoli meredélyeire még a turisták is csak ritkán merészkedtek. Ezt használta ki a szovjet hadsereg a 80-as években, mikor pár évig titkos katonai bázist működtettek a hegytetőn. Különböző fa fajtákkal találkozhatunk: bükk, magas kőris, gyertyán, hegyi juhar, madárcseresznye stb..

 

A Hajag története:


A Hajag hegy Szentgál határában található. A honfoglalás idején a magyarok fejedelmi törzse szállta meg a Bakony vidékét. A megszállt földet közösen, osztatlanul vették birtokba. Szájhagyomány szerint a kiváltságot azzal érdemelték ki, hogy amikor II. András király belső háborúskodása miatt bujdosásra kényszerült, Tihany környékén egy barlangban talált menedéket, ahol a szentgáliak ráakadtak, s huzamosabb ideig ellátták élelemmel. Amikor a király elhagyta a menedékhelyet, azt mondta az embereknek, egyikük üljön a lóra és amekkora területet 1 nap alatt be tud keríteni, akkora földdel ajándékozza meg a falut.