120 ÉVES VESZPRÉM IVÓVÍZ ELLÁTÁSA

2016.02.27. Gyalogolj a vízépítési műtárgyakért túrabeszámoló

Túracsapatunk 14 gyermek és 12 felnőtt kíséretében, nagy lelkesedéssel 9 órakor gyülekezett Veszprémben a Gulyadombon. A 6km-es túrán megismerkedtünk a 120 éves veszprémi vízmű rendszer történetével, vízépítési műtárgyaival, kiváló szakembereinek munkájával.

A csapatunkat Kugler Gyula a Bakonykarszt Zrt. vezérigazgatója köszöntötte és feltankolta a hátizsákjainkat palackozott forrásvízzel, majd elindultunk első célpontunk a népszerű Betekincs-völgyben található Fejesvölgyi-forrás felé.

 

A forrásnál kettő vízépítési műtárgyat ismertünk meg, melyeket Somodi Ferenc üzemmérnökség-vezető főmérnök ismertetett. Fúrt kút biztosít „meleg” tartalékot a vízbázis területen a mostani rendszernek. Mögötte van a régi galériás forrás foglalás, mely adta a friss vizet a 120 évvel ezelőtti hálózatnak a fakadó vizek összegyűjtésével. Agyagcsövek résein összegyűlt víz gyűjtőaknákon keresztül gravitációsan, öntöttvas vezetéken folyt a központi gépház épületébe. Sekély mélysége miatt napjainkban már nem kapcsolható a rendszerbe, mivel könnyen szennyeződik a felszínről. Séd-patakot követtük a völgyben, mely lakóhelyünkön Herend mellett ered és 60km hosszan kanyarogva jut a Sió csatornába. Mindig is meghatározó eleme volt Veszprém városának a Séd, 11 alulcsapott vízimalmot látott el energiával, de pusztítani is tudott. 1803-ban 11 emberéletet követelő árvíz vonult le a völgyben, melyet emléktábla is jelez. Nem is gondoltuk, hogy itt a dombos területen is kialakulhat árvíz! A sétát folytatva elértünk a régi rendszer szívéhez a szivattyú gépházhoz, ahol Kovács Győző helytörténész mesélt a múltról. A patinás épület kis medencéjébe érkezett a víz csöveken a Kiskúti-forrástól és az állatkert területén lévő Fejesvölgyi-forrástól. A gépház szivattyúi nyomták fel a vizet a szolgálati medencékbe a város akkori legmagasabb pontjára. 1896-ban még gőzhajtású szivattyúkat alkalmaztak. Kazánház, széntároló is része volt az épületnek. Három kazánt terveztek beépíteni, de csak kettő valósult meg. Egy sziklába vájt rejtett füstcsatornán jutott ki az égéstermék a magasba, hogy ne rekedjen meg a mély völgyben. A gépészek a gépház melletti szolgálati lakásban laktak. 1910-es években átalakították villamos hajtásra a szivattyúkat, de tartalékként a gőzkazánokat még egy darabig meghagyták, így a háborús időkben is tudtak vizet biztosítani. A II. világháborúban bomba találat miatt a gépház megsemmisült és újra kellett építeni. A veszprémi vízmű hálózat megálmodója Bolgár Mihály volt, aki nagyon sokat tett a településért. Mind a 116 forrást vegyelemezte és terveivel együtt egy dolgozatban összegezte, mely a kivitelezés alapja volt. Betegsége miatt az elkészülést már nem élhette meg. Igazgató úr elmondta, hogy a 120 éves jubileumra szeptemberre szeretne a Bakonykarszt Zrt. közadakozásból vízközmű múzeumot létrehozni, ahol a dolgozók eddig is sok közösségi munkát végeztek a felújításon. Tervek szerint bemutatásra kerülne a 120 éves vízmű rendszer, a környezetvédelem, a víz körforgása és a szennyvíztisztítás főbb lépései. Tájfutó gyerekeink a kapott térkép segítségével mutatták az utat a várba az első közkúthoz, mely a Püspöki Palota mellett épült 1767-ben. Tumler Henrik készített vízemelő szerkezetet, mely a völgyből az Úrkúti malomból 40m szintemelkedéssel juttatta fel ólomcsöveken a vizet a várba, melynek műszaki érdekessége miatt sokáig a csodájára jártak. 130 évig üzemelt Tumler szerkezete, aki sok közjóléti vízépítő-mérnöki munkájáért nemesi címet is kapott. A várból a Fejesvölgy felé vettünk az utunkat, ahol Somodiné Kaliczka Csilla vízépítő mérnök ismertette a völgy záportározóját, melyet a 90-es években építettek, mert D-ről sok csapadékvíz éri a várost. Az árkon lejövő árhullámot tudja tárolni, mely így szabályozottan folyik tovább. Most nem volt benne víz, így a gyerekek felfedezhették a hatalmas csöveket. El is érkeztünk a túra végéhez a Fejesvölgyi vízbázishoz, mely az állatkertben található. Török László úr az állatkert igazgatója engedélyezte csapatunknak a belépést, így megtekinthettük a forrásokat. Ezek már nincsenek használatban a vízellátásban, vízbázis védőterületként funkcionálnak.

 

A palackozott forrásvízből jókat kortyoltunk és nekiindultunk az állatkert felfedezésének is. A sok fejlesztésnek köszönhetően nagyban kibővültek a látnivalók. A majomház, kiselefántok, orrszarvúk, zsiráfok, fókák megtekintése nem maradhatott el. Még vissza kell jönnünk mert májusban elkészül a dinoszaurusz bemutatóhely!

 

Köszönjük a Bakonykarszt Zrt. támogatását! Nagy tisztelettel gondolunk a vízügyi kollégák munkájára!

A vizeinkre fokozottan vigyázzunk!

HATESZ Egyesület csapata, Herend

Elérhetőségek

Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület

Cím: 8440 Herend, Dózsa György utca 53.
Telefon: +36-88/785-702
E-mail: info@hajag.hu
Egyesület elnöke: Bácskai Péter
Adószámunk: 18650703-1-19
Bankszámlaszámunk: 73600039-15304991
Pénzintézet: B3 Takarék Takarékszövetkezet

© 2019 hajag.hu. A HATESZ Egyesület – Hajagi Természetvédő és Szabadidő Egyesület honlapja. Minden jog fenntartva.
Készítette és üzemelteti a skindrome studio. JoomShaper HELIX3 keretrendszerre építve.