BÜKK
Fagus sylvatica
Nagy termetű fa, 40 méter magasságot is elérhet. Zárt állásban törzse hengeres, nyúlánk, ágai felfelé állók. Szabad állásban koronája vastag ágakra bomlik, villásodásra hajlamos. Hosszabb életű (200 év), lassan, de tartósan növekedő fafaj. Nyugat- és közép-európai fafaj, de Dél-Európában is előfordul. Magyarországon a középhegységek fája, a Bükk hegység névadó fafaja. Általában 400 méter tengerszint feletti magasságtól alakulnak ki zárt állományai. Északi kitettségekben, jó talajon, párás helyeken (mint itt is) alacsonyabb térszíneken is előfordul. Erdőgazdálkodás szempontjából is a bükkösök hazánk kiemelkedően értékes erdőállományai, ökológiai, természetvédelmi értékük hasonlóan magas.
Kérge idős korban is vékony, sima, ezüstszürke színű. Az ághegeknél jellegzetes képlet a kérgen a „kínai bajusz”. Gyökere fiatal korban karógyökér, majd szívgyökérré alakul. Elliptikus levelei 4-10 cm hosszúak, ép szélűek. A levéllemez éle hullámos és pillás. Egylaki, de a porzós és a termős virágok elkülönülnek. Májusban virágzik. Szél beporzású. Októberben érő termése három élű, hosszúkás, gesztenyebarna makk, mely bozontos kupacsban ül. A bükkmakk emberi fogyasztásra is alkalmas.
Közepes hőigényű, árnytűrő fafaj. Kevéssé sarjadzóképes, kéregsebeit nem tudja benőni, vagy csak nagyon lassan. Természetesen úton felújítható: lehulló makkjából kicsírázó csemetékből nő fel az új erdőállomány az anyaállomány védelme alatt.
Fája vörösesfehér, kemény, nehéz. Évszázadokkal korábban elégették, hogy a puskapor gyártáshoz hamuzsírt főzzenek belőle. Egész addig alig tudták hasznosítani, amíg fel nem találták a faanyagok gőzölését. Ezzel a bükk hajlíthatóvá vált és forradalmasította a bútorgyártást (tonett bútorok). Készül belőle hordó, parketta, furnér is. A faszénégetés alapanyaga.
Bükkös folt a Séd völgyben és bükk levelek virággal (fotó: dr Péti Miklós)
Az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában meghirdetett év fája mozgalomban a bükk a 2024. évben lesz az év fája.
Összeállította: Bús Mária
Forrás:- Bartha Dénes: Magyarország fa- és cserjefajai Mezőgazda Kiadó, 1999.
- Gencsi László, Vancsura Rudolf: Dendrológia Mezőgazda Kiadó, 1992.