- Bakony Vadjai kiállításon, mely bemutaja Farkasgyepű gazdag állat és növényvilágát. Következő túránk: 07.30-án Séd-völgyi tekergés. Várunk!

 

„Vad Vizeken” néven szerevezett a HATESZ egyesület kerékpártúrát Farkasgyepűről 2022.07.17-én a „Tekerj a Zöldben” programsorozat keretében a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és az Aktív Magyarország támogatásával.

 

Farkasgyepű - Csurgó-kút - Pisztrángos-tó – Németbánya – Iharkút - Farkasgyepű volt a körtúra útvonala sok erdei szakasszal 29km távval és 780m szintemelkedéssel. 22 főt sikerült toborozni a túrára a 9 és 67 éves korosztályból. Csatlakozott még egy kerékpáros négy fős család 5-6 éves pici gyerekekkel, Csurgó-kútig lelkesen elkísértek bennünket. Két fő érkezett Sopronból és volt Budapestről is kedves túratársunk.

 

Fő látványosságok: Farkasgyepűn Bakony Vadjai interaktív kiállítás, Elemi iskola múzeum, Sarlós Boldogasszony Római katolikus templom. Természeti látnivalók: Köves-tó, Csurgó-kút vízesés és forrás, Roth Gyula tanösvény és emlékhely, Pisztrángos-tó, Magyar-forrás, Németbánya Dínó nap, Iharkút falu emlékhely, Iharkúti bánya, dínó tanya.

Sok látványosság közül kiemelkedő volt a szépen kialakított Bakony Vadjai kiállítás, valamint a Köves-patak mentén fellelhető tavak és források megtekintése, gurulás az árnyas, hűvös bükkösökben.

Váratlan esemény az erdei strandolás volt, melyet két túravezetőnk mutatott be a Csurgó-kút zuhatagában a többiek irigykedő fagyos tekintettel szemlélték.

A település 400m-es szint magasságban terül el. Honfoglalás után erdőispánságot alapítottak a Bakonyban, 1400-tól van hivatalos írás létezéséről. Közel 400 évig a Veszprémi Püspökség birtokában volt. Területe szubalpin klímájú, ezt felismerve létesült szanatórium 1929-ben kezdetben gyermekek gyógyítására. 1944-ben ide települt a nyilas hadvezetés, mely Gyepű1 néven bunkert is létesített a szanatórium területén.

 

Túra elején Farkasgyepű kulturális látnivalóival ismerkedtünk. A helyi vendégszeretetet szeretném kiemelni, mivel a bemutatóhely gondnoka nem tudott eljönni, ezért Farkasgyepű kulcsait megkaptuk és így indultunk felfedezőútra. A 2018-ban kialakított Bakony Vadjai kiállítás bemutatja a környéken fellehető vadjainkat, növényfajainkat, interaktívan segít ismereteket szerezni kicsiknek és nagyoknak. Mészáros Ferenc vadász, magánember által, a vadászatai során elejtett trófeáinak felajánlásából jött létre a mai kiállítás. Több elismerő díjat is kapott már és jelenleg is zajlik a bővítése, így vadászoktól felajánlásból egzotikus állatokkal bővült a bemutató. Már kettő medve és farkas is beköltözött, de nem harapnak. A farkasok az 1700-as években kihaltak a környéken, település neve a farkasoktól védő gyepű szóból is eredeztetik a monda szerint. Oroszlán nem vadászott a Bakonyban, de életnagyságban megcsodálható az állatok királya, hogy tudjuk milyen egy igazi nagymacska. Következett a feleltetés, mivel átmentünk a szomszédos elemi iskolába, hogy számonkérjük az új ismereteket. Aki nem figyelt körmöst kapott! A német nemzetiségű település is szenvedett az 1948-as kitelepítéstől, emiatt a lakosság és gyerekek száma jelentősen lecsökkent, háború után már nem indult újra helyben az oktatás. Eredeti eszközöket szépen megőrizték, egy időutazás ahogy belép a kíváncsi érdeklődő az ajtón. Következő kulcsunk a szemközti Sarlós Boldogasszony Római katolikus templomot nyitotta. A színes üvegablakokon pompásan cikáztak a Nap beeső sugarai, megvilágítva a belső teret. Szerényen berendezett templombelső ellenére nagyon megragadó lelki nyugalmat áraszt. A templom 1909-ben készült el és alapanyaga a helyi homokkő, kavicsos üledék, melyet a Köves patak szurdokából bányásztak. Ebből épült az iskola és az erdészet épülete is. Belső falán márványtábla emlékezik meg a hősökről és kitelepítettekről.

 

Mindent bezártunk, leadtuk a kulcsokat és begurultunk az erdőbe. Erdei tónál volt az első pihenő egy kis vízeséssel. Útközben a Bodva-patak mély völgyébe is betekinthettünk. Erdészeti murvás úton közelítettük meg az egyik legismertebb helyi látványosságot a Csurgó-kutat. A Köves-patak mély völgyet vágott magának évmilliók alatt és most egy forrás a magasból zuhatagként hull a mélybe a sziklákra. A forrása iható, melyből jól feltankoltunk. Ketten kipróbáltuk a különleges erdei zuhanyt, mely kellő frissítőt adott a bátor próbálkozóknak. Hosszabb szakasz következett változatos útvonalon hol nagyokat gurulva, hol erőseket tolva. Átkeltünk óvatosan a 83-as főúton, hogy a Roth Gyula erdő mérnök nevéhez köthető kísérleti erdőt is bebarangoljuk. Itt halad egy tanösvény ennek bemutatására. Emléktáblájánál megpihentünk és ismertetésre került az 1930-ban létesült kísérleti erdő szerepe. Létezett itt kisvasút is 1919-től, melyen a vágásérett fákat szállították Városlőd és Franciavágás között. A közel 50km hosszú kisvasút hálózat sajnos 1965-ben felszámolásra került. Pár szakaszán halad az országos kék túra és mi is gurultunk erdészeti útjain. Pisztrángos-tóhoz nagy gurulással érkeztünk. Tündöklő zöldes vize mint egy ékszerdoboz bújik meg a Bitva-patak völgyben, melyet 1973-ban duzzasztottak fel. Következő gyöngyszem a kevesek által ismert Magyar-forrás volt. Ez is szépen csordogált, meg is kóstoltuk, nagyon finom. Rövid szakaszon gurultunk be Németbányára, ahol az ebédidőt is töltöttük. Fapuma nevű kiskocsma szolgáltatta az alapanyagot az éheseknek, szomjasoknak. A helyiek Dínó fesztivált rendeztek éppen, meg lehetett pillantani helyi kézművesek portékáit, nemzeti park is bemutatókkal várta az érdeklődőket. Kellő energiával feltankolva Iharkút felé vettük a felfelé irányt, mivel hosszú emelkedő várt ránk. Iharkút 1980-ban lett kitelepítve, hogy a bauxitbányászat érdekében kitermelhessék a kőzetet. A település helyén egy óriási bánya nyílt. Lakosságot a környék településein helyezték el. Egy kereszt és emléktáblák hirdetik a régi település határát. Egy rövid szakaszon közel merészkedtünk a volt bányaterülethez. Vörös földes Mars béli táj jelezte a helyszint ahol a kitermelés zajlott, mely jelenleg már rekultivált terület. A bánya megmaradt részén fiatal régészek Dr. Ősi Attila vezetésével kutatva ősállatok maradványait találták meg és tárják fel jelenleg is. Itt került elő az un. Bakonydrákó nevű repülő hüllő maradványai, mely csak itt lelhetők fel. A korábbi emelkedő ezután remek gurulópálya lett, melynek aszfaltos útminősége csábított a nagy végsebességre mindenkit. Visszatértünk épen azországútig. Utolsó nagy emelkedő 100m szint és 2km várt még a csapatra. Kis csoportokban jól teljesítettük a végső szakaszt is. Megérdemelt pihenésként a Nimród vendéglő teraszát vettük birtokba a finom falatokkal együtt.

 

A túratársaknak nagyon tetszett az útvonal, szeretnének a legközelebbi túrákon is részt venni. Jóleső fáradtságban búcsúztunk el a viszontlátás reményében.

Jelszó: Tekerj a Zöldbe! HA TESZ – Jobb lesz!