Tiszta vizesen bringán sebesen kerékpáros túrabeszámoló

„Tiszta vizesen bringán sebesen” néven szerevezett a HATESZ egyesület kerékpártúrát Csehbányáról 2026.04.04-én a „Tekerj a Zöldben” programsorozat keretében a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség és az Aktív Magyarország támogatásával, a Sportrégió2026 keretében az Erdők és a Víz Világnap tiszteletére.

Csehbánya-Szénpajta-Pisztrángos-tó-Farkasgyepű-Csurgó-kút-Farkasgyepű-Németbánya-Magyar forrás-Szénpajta-Csehbánya volt a körtúra útvonala sok erdei szakasszal, forrásokkal, patakokkal 30 km távon  400m szintemelkedéssel, melyre 13 főt sikerült elcsábítanunk.

A túra résztvevőit egyesületünk honlapján – hatesz.hu, Facebook oldalainkon-HAJAG.HU (3000 követő)/ FB csoportokban- HATESZ JOBB LESZ-Veszprém megye programjai / Tourinform, oldalain, valamint 1500 címre szóló hírlevelünkkel szólítottuk meg.

Természeti látnivalók: Csurgó-kút vízesés és forrása, Roth Gyula tanösvény, Pisztrángos-tó, Magyar-forrás, Németbánya Erdő kápolnája.

Sok látványosság közül kiemelkedő volt a Köves-patak mentén fellelhető tavak és források megtekintése, gurulás az árnyas, hűvös bükkösökben, főhajtás az Erdő kápolnájában Németbányán Húsvét ünnepén.

A túra Csehbányáról indult a népszerű grundtól. Csehbánya egy németajkú kis település a Magas-Bakonyban, megkapóan szép környezetben, a Torna patak erdőktől övezett völgyében, ahol régen üveghuták is működtek. Első pihenőnk Szénpajta, mely megállója volt régen a Bakony legnagyobb kisvasút hálózatának. Ezen vasúton szállították a vágásérett fákat Városlőd és Franciavágás között. A közel 50km hosszú kisvasút hálózat sajnos 1965-ben felszámolásra került. Pár szakaszán halad az országos kék túra és mi is erdészeti útjain gurultunk tovább. Pisztrángos-tó tündöklő zöldes vize mint egy ékszerdoboz bújik meg a Bitva-patak völgyében, melyet 1973-ban duzzasztottak fel. Pisztráng nincs benne, de különleges medúzákat találtak a kutatók. Roth Gyula erdőmérnök nevéhez köthető kísérleti erdőt is érintettük, ahol tanösvény mutatja be az 1930-ban létesült kísérleti erdő szerepét. Farkasgyepű 400 m-es szint magasságban terül el. Honfoglalás után erdőispánságot alapítottak a Bakonyban, 1400-tól van hivatalos írás létezéséről. Közel 400 évig a Veszprémi Püspökség birtokában volt.  Területe szubalpin klímájú, ezt felismerve létesült szanatórium 1929-ben kezdetben gyermekek gyógyítására. 1944-ben ide települt a nyilas hadvezetés, mely Gyepű1 néven bunkert is létesített a szanatórium területén. A település neve a farkasoktól védő gyepű szóból is eredeztetik a monda szerint, de az utolsó példányok is az 1700-as években kihaltak a környéken. Érdemes megtekinteni a volt Népiskolát, Erdő vadjai kiállítást és Római katolikus templomát, mely kavicsos homokkövekből épült a Köves patak kőzet szurdokából. Erdészeti murvás úton közelítettük meg az egyik legismertebb helyi látványosságot a Csurgó-kutat. A Köves-patak mély völgyet vágott magának évmilliók alatt és most egy forrás a magasból zuhatagként hull a mélybe a sziklákra. Következő gyöngyszemhez Németbányához nagyot gurultunk. Németbányán kevesek által ismert látnivaló az Erdő kápolnája, Magyar-forrás, Fapuma büfé. Megcsodáltuk Németbánya központját és nem maradhatott ki az Erdő kápolnája sem. A szomszédos Iharkúton került elő az un. Bakonydrákó nevű repülő hüllő maradványai, mely csak itt lelhetők fel.

Ne féljünk a farkastól, próbáljátok ki a Farkasösvény kerékpár útvonalat Bakonybélig, valamint az itt elhaladó Horizont kerékpáros kalandtúrát, 21-es szakasza is itt halad, melyek létrehozásában HATESZ egyesületünk is aktívan részt vett. Info: www.hatesz.hu

Jelszó: Tekerj velünk a Zöldbe! HA TESZel – Sportos leszel!